Az ember vezetőként nagyon sok mindent megtanul, főleg azt, hogyan tudja az embereket egy picit jó indulatúan, és nagyon óvatosan, észrevétlen, mégis manipulálni. Az a fajta vezető ugyanis, aki nem szereti és nem is vállalja a konfliktus helyzeteket nagy bajban van. És hát én nem mondhatom magam nagyon konfliktuskezelő típusnak, én is ezerszer inkább elmenekülnék bármilyen ilyen helyzettől, noha ma már megtanultam ezekbe bele is állni és felvállalni őket, ha kell. Mégis, mennyivel jobb az, amikor az embernek nem kell ilyeneken keresztülmennie, mert tudja úgy alakítani a dolgokat, hogy vita és konfliktus nélkül, feszültségmentesen úgy legyen, ahogyan kell vagy szükséges, vagy netalántán elő van írva.
És most egy kicsit ezt már más területeken is elkezdtem használni. Most lesz ugyanis egy kerek születésnapom, amire tudom, hogy meg szeretnének lepni valamivel. Én pedig szeretnék olyan dolgot kapni, aminek szívből tudok örülni, és ami tényleg idézőjelbe téve, hasznomra válik. Éppen ezért, elkezdtem mesélni az egyik alkalmazottnak, hogy mennyire jó lenne a szobám falára valami, hogy ne legyen annyira sivár, és hát nem tudom, valamit majd kitalálok, mert festményt annyira nem szeretnék, a fénykép pedig hát elég konkrét lenne egy irodai falra.
A másik kollégának pedig megmutattam egy gyönyörű oldalt, ahol rengeteg vászonkép van, és elmondtam, hogy azon gondolkodok, hogy innen kellene választani valamit az irodám falára, mondjuk a Balaton képet, és kikértem a véleményét. Most már csak remélem, hogy az eddigi taktikám beválik, és megrendelik nekem szülinapomra azt a képet, amit kinéztem, az irodám falára. Én már alig várom, hogy kiderüljön, sikerült-e a küldetés. Remélem össze fog jönni.